A felhő kifejezést gyakran névtelenül használják az interneten, de a kettő nem ugyanaz. Az alábbiakban egy mélyreható megbeszélés olvasható a felhőkiszolgálóról, előnyeiről és kihívásairól, valamint arról, hogy miben különbözik a hagyományos szerverektől.
Mi az a felhőkiszolgáló?
A felhőszerver, amelyet néha virtuális szervernek vagy privát szervernek is neveznek, egy virtuális számítási szerver, amelyet az interneten tárolnak, és a felhasználók távolról elérhetik a hálózaton keresztül. Az adatközpontok hagyományos fizikai szervereihez hasonlóan a felhőkiszolgálók is olyan számítási és tárolási funkciókat biztosítanak, amelyek ugyanazokat az operációs rendszereket és alkalmazásokat támogatják, és megtartják a hasonló teljesítményjellemzőket.
A szervervirtualizáció gyorsan átvette az uralmat a mai technológiai környezetben, ami a felhőalapú számítástechnika egyre növekvő népszerűségét eredményezte. A felhőszerverek mára a felhőalapú technológia szerves részévé váltak, amely minden típusú számítási felhő-szolgáltatási modellt működtet, beleértve a szoftvert szolgáltatásként (SaaS), a platformot szolgáltatásként (PaaS) és az infrastruktúrát mint szolgáltatást (IaaS).
Melyek a felhőkiszolgálók működési elvei és szolgáltatásai?
A felhőszerverek a virtualizációs elvet használják, és operációs rendszerükkel számítógépként viselkednek. A fizikai gazdagép lefoglalja az erőforrásokat, de minden kiszolgáló függetlenül működik.
A kiszolgálókat egy hypervisor nevű felügyeleti szoftveren keresztül telepítik. Néha a "hipervizor" szó a gazdagép platformra utal. A hypervisor feladata a kiszolgálók kombinált erőforrásainak absztrahálása, és azok egyesítése virtuális szerverek létrehozásához. Ezeket az automatizált virtuális erőforrásokat ezután a felhőn keresztül telepítik a különböző szervezetek számára.
Ez a felhőtechnológia az infrastruktúra mint szolgáltatás (IaaS) példája. Általában egy külső szolgáltató kezeli az IaaS-t alkalmazó szervezetek hardverét. Igény szerint erőforrásokat is biztosítanak nyilvános felhőn keresztül. A felhasználók élvezhetik azt a luxust, hogy egy megosztott felhőszervert használnak a szezonális terhelésekhez, majd szükség szerint növeljék vagy csökkentsék a méretet.
Néha egy ügyfélvállalkozásnak dedikált szerverre van szüksége bizonyos használati esetekhez és tárolási követelményekhez. Ilyen forgatókönyv esetén a felhőszolgáltató könnyen konfigurálhat egy felhőkiszolgálót dedikált szerverré, csupasz fém konfigurációban.
Mik a felhőkiszolgálók előnyei és hátrányai?
A szervezet feladata, hogy kiválassza azt a felhőszerver-beállítást, amely a leginkább kedvez a munkaterhelési követelményeinek és az alkalmazási igényeknek. Mindenesetre a felhőkiszolgáló választásával a szervezet a következő előnyöket élvezheti:
Egyszerű beállítás
Harmadik fél felhőszolgáltatója könnyedén, percek alatt beállíthatja a felhőkörnyezetet. Nem kell aggódnia a folyamat egyetlen részéért sem, kezdve a telepítéstől a karbantartásig és a szükséges feladatokig, amelyek általában egy fizikai szervert kísérnek.
Csökkentett késleltetés
A nyilvános felhők nemcsak globalizálják a munkaterhelést, hanem hatékonyabban is teszik azt. Bár a hagyományos központosított adatközpontok globális szinten is lehetővé teszik adminisztrátori hozzáférést a munkaterhelésekhez, gyakran felmerül a hálózati késleltetés és más zavarok, amelyek drasztikusan csökkentik a szervezetek teljesítményét. A felhőszerver képes megkettőzni a szervezet munkaterhelését a világ különböző régióiban, így gyorsabb és megbízhatóbb globális hozzáférést biztosít.
Csökkentett költségek
A központosított fizikai szerverekkel ellentétben a külső felhőszerver-szolgáltatók felosztó-kirovó árképzési modellje a felhőt költséghatékonyabb alternatívává teszi az adatszámításhoz és -tároláshoz. Ennek az az oka, hogy csak az aktív terhelésekért fizet, így költséget takarít meg a ritkán futó vagy teljesen leállított funkcióknál. Néha azonban a felhőszerver funkcióinak hosszú távú vagy teljes munkaidős költségei meghaladhatják a fizikai szerver tulajdonlásának költségeit. A rejtett költségek elkerülése érdekében át kell tekintenie a felhőalapú számítástechnikai költségek teljes lebontását.
Rugalmasság és méretezhetőség
A fizikai szerverekkel ellentétben felhőkiszolgálót használhat ideiglenes vagy szezonális munkaterhelések kezelésére. A felhő segítségével kezelheti azokat a munkaterheléseket is, amelyeket az igényektől függően fel kell vagy csökkenteni.
Hátrányok
Noha a számítási felhő hatalmas előnyökkel jár, a szervezeteknek különleges kihívásokra is figyelniük kell.
Szabályozás és kormányzás
Néha a szabályozási szabványok és a vállalatirányítás megtagadja a szervezetektől a felhőszerverekhez való hozzáférést a világ bizonyos részein. Az ilyen korlátozásoknak számos oka lehet.
A védelmi szervezetek gyakran szigorú ellenőrzéseket alkalmaznak az adatbiztonság terén. Hasonlóképpen, a közösségi média platformok fokozott ellenőrzésnek vannak kitéve bizonyos típusú felhasználói adatok helyszíni tárolásának feltételeivel.
Az ilyen kritikus szervezeteknek be kell tartaniuk a szabályozási ellenőrzéseket, amelyek elmulasztása esetén súlyos szankciókra számíthatnak. A megfelelőség könnyebben elérhető, ha minden adatot házon belül karbantartanak.
A felhőszerverek választása megköveteli a vállalatoktól, hogy szolgáltatóik megfeleljenek a törvény által előírt összes adatbiztonsági szabványnak.
A zajos szomszéd kérdés
Az adminisztrátor nem rendelkezik közvetlen ellenőrzéssel a felhőszerverek fizikai helye felett. Ennek az az oka, hogy a nyilvános felhőszerverek több bérlős környezetek, és előfordulhat, hogy egy virtuális gépet érint a túlzott munkaterhelés és hálózati igény, amellyel más felhőkiszolgálóknak meg kell küzdeniük. A felhő szókincsében ezt "zajos szomszéd" problémának nevezik. Az ilyen jellegű problémák megoldásának egyik módja egy dedikált szerver használata az adminisztrátor által.
Hálózati zavarok
Nem ritka, hogy a felhőszerverek soha nem látott szolgáltatáskiesést tapasztalnak. Az ilyen jellegű zavarok a szolgáltató környezetében vagy hálózatában fellépő hibából származhatnak. Emiatt lehet a legjobb, ha a kritikus fontosságú rendszereket távol tartjuk a nyilvános felhőtől, lehetőleg egy helyi adatközpontban. Ne feledje, hogy az ilyen zavarok nem csak az adminisztrátor irányításán kívül esnek, hanem az utóbbinak nincs beleszólása a szolgáltató felhő infrastruktúrájába.
Különbség a felhő és a hagyományos szerverek között
1. Az alábbiakban bemutatunk néhány különbséget a felhőalapú és a hagyományos helyszíni kiszolgálók között:
2. A hagyományos szerverek nagyobb ellenőrzést biztosítanak a hardverfunkciók felett, mint a felhőalapú szerverek, amelyeket gyakran külső szolgáltatók kezelnek.
3. A hardvertelepítési és frissítési költségek hagyományos szerverek esetén a szervezetet terhelik, míg felhőszerverek esetén ezek részben vagy egészben kiszervezhetők.
4. A felhőszerverek a felhőszolgáltatókra támaszkodnak kiberbiztonsági követelményeik teljesítésében, míg a hagyományos szerverekhez házon belüli kiberbiztonsági csapatra van szükség a tűzfalak és egyéb hardverek/szoftverek telepítéséhez a kiberbiztonság érdekében. Sok cég számára pénzügyileg nem kivitelezhető egy teljesen képzett IT-biztonsági csapat fenntartása.
5. A csatlakozási problémák sokkal könnyebben megoldhatók, ha hagyományos szerverekről van szó. Ezzel szemben a felhőszervereket az interneten helyezik el, ami összetett IP-hálózati problémákat okozhat.
6. A felhőszerverek esetében a fizetési mód előfizetéses vagy használati alapú, míg a hagyományos szerverek gyakran örökös vagy licenc alapú előfizetési modelleken alapulnak.
7. A pénzügyi elszámolást tekintve a felhőszerverek költségei inkább az üzemeltetési költségeket (OPEX), míg a hagyományos szervereknél a hardverköltséget (CAPEX) teszik ki. A CapEx egy fix költség, számszerűsíthető amortizációs értékekkel, ami megkönnyíti a hosszú távú pénzügyi előrejelzést.
Adatközpont összekapcsolásDWDM/OTN platformlegjobb gyártó és szállító.
Üdvözöljük kéri aDCI doboz (DWDM platform)árajánlat és adatösszeköttetés tervezési megoldás.
Contact: Taylor Huang, WhatsApp: 0086 18126400550, E-mail: dac@htfuture.com