Egyszerűen fogalmazva: a RAN a bázisállomás, amely a hálózat. Az 5G korszak megjelenése előtt a bázisállomás (RAN) három részből állt: az antennából, az RRU-ból (rádiófrekvenciás kihúzható egység) és a BBU-ból (alapsávos feldolgozó egység). Az RRU-t a jelek továbbítására és fogadására használják, míg a BBU-t a jelző üzenetek feldolgozására.
Az 1G és 2G korszakában a BBU, az RRU és az áramellátó egységeket és egyéb berendezéseket egy szekrénybe helyezték, amely nagyon dagadt volt.
A 3G korszakban elosztott bázisállomásokat javasolnak. Más szavakkal, a BBU elválasztható az RRU-tól. Az RRU akár az antenna alá is akasztható, ahelyett, hogy ugyanabban a szekrényben lenne a BBU-val. Ezt hívják D-RAN-nak (elosztott vezeték nélküli hozzáférési hálózat). A technológia fejlődésével (nagyrészt az üzemeltetők magas karbantartási költségeinek köszönhetően) megszületett a C-RAN.
Mi az a C-RAN? Ez a központ a központosított RAN. Hivatkozhat a felhő-futásra is, ami központosított vezeték nélküli hozzáférést jelent. A BBU és az RRU közötti elválasztási séma továbbra is elfogadott, de az RRU végtelenül közel van az antennához, ami nagymértékben csökkenti az adagolón keresztüli csillapítást (az antenna és az RRU közötti kapcsolatot). Eközben a BBU-t migrálják és CO-ba (központi gépterembe) koncentrálják, hogy a BBU alapsávú medencét képezzék. A CO és az RRU pedig a prequel hálózaton keresztül csatlakozik. Ez nagyon elősegíti a cellák közötti együttműködést, csökkenti a csillapítás okozta átvitelt, megtakarítva a költségeket.
A tengerentúli szolgáltatók fejlettebb hálózati architektúrákat is vizsgálnak. 2016-ban a tengerentúli szolgáltatók megalapították az X-RAN Szövetséget azzal a céllal, hogy a hagyományos hardver alapú RAN-t felváltják nyílt, alternatív, szabványosított eszközökkel. A szövetség három területre összpontosít: összekapcsolja a RAN vezérlősíkot a felhasználói síkkal, moduláris eNodeB szoftvercsomagot épít ki COTS hardver segítségével, és kiteszi a déli és északi interfészeket.
Az X-ran és a C-RAN gyakran az O-RAN prekurzorainak számít. Az ok azzal kezdődik, hogy O-ran hogyan született.
A vezeték nélküli hálózat kiépítése mindig is az üzemeltetői hálózat integrált költségeinek (TCO) legfontosabb része volt, nagyjából 60% -70% -kal. A legtöbb szolgáltató most tapasztalt hatalmas beruházásokat a 4G hálózatokba, és szembe kell néznie a beruházások és az 5G hálózatok kiépítésének nyomásával.
Az 5G hálózatok sebességükben, sávszélességükben és frekvenciasávjukban különböznek a 4G hálózatoktól, ami azt jelenti, hogy az 5G hálózatok sokkal kevésbé lesznek áthatóak, mint a 4G hálózatok. A laikus' fogalmaival megfogalmazva, a 4G csak egy bázisállomást igényel egy terület lefedésére, míg az 5G öt bázisállomást igényel. Ennek eredményeként Kínának a jövőben milliókra, ha nem millióra lesz szüksége 5G mini bázisállomásokra.
Ugyanakkor az 5G hálózat az a hálózat, amelybe az üzemeltetőknek be kell fektetniük, és a nagyszabású hálózatépítés nagy költségekkel jár. Jelenleg új technológiák és új rendszerek bevezetésére van szükség az építési nehézségek és a vezeték nélküli hálózati beruházások csökkentése érdekében a rendszerinnováció révén.
A&lassú növekedésének összefüggésében a vezeték nélküli internet" forgalmi bevételek és csökkenő hangbevételek, a vertikális ipar a" kék óceán piaca" hogy az operátoroknak meg kell adniuk és bővíteniük kell a&# 39 operátorokat; a jövedelmezőség lesz az 5G hálózatok legfontosabb prioritása. Az új üzlet a vertikális iparban változatosabb üzleti típusokat, összetettebb hálózatkezelést, hatékonyabb erőforrás-menedzsment megoldásokat és rugalmasabb hálózati architektúrát jelent az üzleti innováció megkönnyítése érdekében.
Ebben az összefüggésben létrejött az üzemeltető által vezetett O-RAN ipari szövetség.
