Hullámhosszosztásos multiplexelés (WDM)
A Wavelength Division Multiplexing (WDM) különböző információkat hordozó, különböző hullámhosszú optikai vivőjelek sorozata, amelyeket az adó végén egy multiplexeren keresztül kombinálnak, és ugyanahhoz a szálhoz kapcsolják az átvitelhez, míg a vevő végén különféle optikai jelek. a hullámhosszakat demultiplexer választja el egymástól. Ezt a két vagy több különböző hullámhosszú optikai jel egyidejű átvitelét ugyanabban a szálban hullámhosszosztásos multiplexelésnek vagy WDM-nek nevezik. A WDM technológia megduplázhatja egyetlen fény átviteli kapacitását, és könnyen bővítheti a meglévő optikai hálózat kapacitását. A továbbított jel irányától függően a WDM használható multiplexelésre vagy demultiplexelésre.

Teljesítmény paraméterek
Multiplexelő/demultiplexelő eszközök (MUX/DEMUX) kulcsfontosságú eszközök a WDM-ben, és hatással vannak az egész rendszer teljesítményére. Melyek a multiplexelő/demultiplexelő eszköz fő teljesítményparaméterei?
1. Munkaszalag
A multiplexer/demultiplexer működési sávja, például az 1550-es hullámhossz három sávot különböztet meg: S sáv (rövid hullámhossz 1460-1528nm), C sáv (1530-1565nm szabályos sáv), L sáv (1565-1625nm hosszú hullámhossz sáv).
2. Csatornák száma és csatornatávolság
A csatornák száma a hullámhosszosztásos multiplexer/demultiplexer által szintetizálható vagy szétválasztható csatornák számát jelenti. Ez a szám 4 és 16 között változhat{12}}. A kialakítást további csatornák hozzáadásával javítják. A gyakori csatornaszámok: 4, 8, 16, 32, 40, 48 stb. A csatornatávolság két szomszédos csatorna névleges vivőfrekvenciája közötti különbségre utal, és a csatornák közötti interferencia megelőzésére használható. Az ITU-T G.692 ajánlása szerint a 100 GHz-es (0,8 nm), az 50 GHz-es (0,4 nm) és a 25 GHz-es a 200 GHz-nél (1,6 nm) kisebb távolsággal, jelenleg a 100 GHz-es és 50 GHz-es csatornatávolságot részesítik előnyben.
3. Beillesztési veszteség
A beillesztési veszteség az a csillapítás, amelyet egy hullámhosszosztásos multiplexer (WDM) optikai átviteli rendszerbe történő beillesztése okoz. Az optikai jel hullámhosszosztásos multiplexer általi csillapítása közvetlenül befolyásolja a rendszer átviteli távolságát. Általában minél kisebb a beillesztési veszteség, annál kevésbé csillapodik a jel.
4. Elszigetelődés
Az elkülönítési fok az egyes csatornák jelei közötti elkülönítési fokra vonatkozik, és a nagy leválasztási fok érték hatékonyan megakadályozhatja, hogy a jelek közötti áthallás az átviteli jel torzulását okozza.
5. Polarizációfüggő veszteség PDL
A polarizációtól függő veszteség PDL a különböző polarizációs állapotok által okozott maximális és minimális veszteség távolsága rögzített hőmérsékleten, hullámhosszon és ugyanazon a sávon, vagyis az inszerciós veszteség maximális eltérése minden bemeneti polarizációs állapot esetén.














































